Bükkszentkereszt - programok egy napra

Bükkszentkereszt, a Bükk hegység keleti részén, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében található, Miskolctól mintegy 20 kilométerre nyugatra. A 600 méteres tengerszint feletti magasságával az ország második legmagasabban fekvő községe, és története szorosan összefügg az üveggyártással és az erdőgazdálkodással.

Bükkszentkereszt története

A település eredete a 18. század közepére nyúlik vissza, amikor a diósgyőri koronauradalom 1755-ben üveghutát alapított a területen. Eredeti neve, Újhuta, is erre utal, megkülönböztetve a korábban létrejött Óhutától (ma Bükkszentlászló). Az üveggyártás a Bükk bőséges faállományára épült, mivel a gyártáshoz szükséges hamuzsírt a fa hamujából állították elő. Az uradalom vezetői felismerték a vidék gazdasági potenciálját, és az üveghuták köré települések alakultak ki, köztük Újhuta, Répáshuta és a mára elpusztult Gyertyánvölgy. Az első lakosok főként szlovák, cseh, lengyel, rutén és német származású üvegfúvók és favágók voltak, akiket az uradalom betelepített. A kezdeti lakóházak fából épültek az üveghuta közelében, és a település alapítójaként Simonides Jánost tartják számon, aki a huta bérlőjeként jelentős szerepet játszott a közösség megszervezésében.

A 19. században a település tovább fejlődött, az üveggyártás mellett a fakitermelés, a mész- és faszénégetés, valamint a fuvarozás biztosította a megélhetést. Az 1850-es évekre már 47 lakóház állt a községben.

Az üveghuták működése azonban idővel fenntarthatatlanná vált.

Az egyik fő ok az erdők túlzott kitermelése volt. Az üveggyártás hatalmas mennyiségű fát igényelt, nemcsak az olvasztókemencék fűtéséhez, hanem a hamuzsír készítéséhez is, ami a környező erdők gyors fogyásához vezetett. A 19. század közepére a Bükk erdeinek jelentős részét már kipusztították vagy erősen megritkították, így a fa mint alapanyag egyre nehezebben és drágábban volt elérhető. Ez gazdasági szempontból megnehezítette az üveghuták fenntartását.

Emellett a technológiai fejlődés és a piaci változások is szerepet játszottak. A 19. században az üveggyártás iparosodása új, hatékonyabb módszereket hozott, például a szén- és később gázalapú kemencéket, amelyek felváltották a hagyományos fatüzelésű hutákat. Az ipari üzemek, amelyek nagyobb mennyiségben és olcsóbban tudtak üveget előállítani, versenyhátrányba hozták a kisebb, elszigetelt hegyvidéki hutákat, mint amilyen az Újhutáé volt. A Bükkszentkereszten készített egyszerűbb üvegtermékek – például poharak, palackok és ablaküveg – iránti kereslet csökkent, ahogy a modernebb gyárak jobb minőségű és változatosabb árut kínáltak.

A település neve 1940. február 16-án változott Újhutáról Bükkszentkeresztre, ami a Szent Kereszt Felmagasztalása templomra utal, amelynek ereklyéje Krisztus keresztjének egy szilánkja.

A 20. század második fele a modernizáció és az idegenforgalom térnyerésének időszaka volt.

A tiszta, magaslati levegő miatt Bükkszentkeresztet szubalpin gyógyhellyé minősítették, mivel kedvezően hat a pajzsmirigy-betegségekre, az asztmára és a vérszegénységre.

A település mára népszerű üdülőhely lett, ahol a Hollóstető turistaház és kemping, a Kis-Dél kilátó, valamint a Lófő-tisztásnál található, néphagyomány szerint gyógyító erővel bíró kövek vonzzák a látogatókat. A környező hegyek – mint a Somos-bérc, a Nagy-Ivács vagy a Galuzsnya-tető – és a Bükki Nemzeti Park közelsége tovább növeli a vidék vonzerejét.

Az üveghuták maradványai mára eltűntek, de a Bükki Üveghuták Ipartörténeti Múzeuma, amely 1989-ben nyílt meg egy 1870 körüli épült csordaházban, máig őrzi az iparág emlékét. A múzeum több mint 400 darabból álló gyűjteménye az üveggyártás eszközeit és termékeit mutatja be.

Bükkszentkereszt - Üvegműves Ház és Múzeum

Miskolci szállásunkról Volánbuszal utaztunk Bükkszentkeresztre. Első utunk a Bükkszentkereszti Üvegműves Ház és Múzeumba vezetett. Konkrétan csak mi voltunk akkor a látogatók. Egy kedves úr fogadott bennünket, a jegyek megvásárlása után tárlatvezetést tartott a kicsiny múzeumban. Mind a település, mind az üveggyártás történetéről sok hasznos, érdekes információt megtudtunk, majd önállóan nézelődtünk. A programokról és a nyitvatartásról ezen a linken találsz további információkat.

Bükkszentkereszt - Gyógyító Kövek

A múzeum megtekintése után a Gyógyító Kövek felé vettük az irányt. Azt nem mondom, hogy sokan voltak a köveknél, de meglepett, hogy többen is vannak itt, akik nem kíváncsi túristák mint mi, hanem a gyógyulásuk érdekében jöttek ide. Igen csöndesen, szinte suttogva beszélgettek az emberek egymással, és egymástól távolabb próbáltak elhelyezkedni, hogy mindenkinek legyen egy jókora személyes tere. Egy ideig ücsörögtünk a köveken. Egyetlen fényképet készítettem csak. Mit kell tudni a Gyógyító Kövekről?

Ezek a kövek évszázadok óta vonzzák a látogatókat, akik a néphagyomány szerint gyógyító erőt tulajdonítanak nekik. A hely mára népszerű zarándokhellyé vált, ahol a természet szépsége és a hozzá kapcsolódó hiedelmek egyedi atmoszférát teremtenek.

A Gyógyító Kövekhez több legenda is fűződik, amelyek a hagyomány alapjait képezik. Az egyik legismertebb történet szerint Szűz Mária, Jézus halála után bánatában bejárta a világot, és Bükkszentkereszt melletti erdőben egy kőre ülve pihent meg. A kő állítólag megpuhult alatta, majd újra megkeményedett, de megőrizte Mária ülésének nyomát, és ettől kezdve gyógyító erővel bírt. Ezt a sziklát nevezik Boldogasszony-kőnek, és a név mögött az a hiedelem áll, hogy „boldog az az asszony, aki meddő volt, de a kövek erejének hála várandós lett”.

Egy másik magyarázat szerint a kövekhez kapcsolódó hagyomány a kácsi búcsújárásokhoz kötődik. A hívők a közeli Kácsra tartva itt gyülekeztek, majd a 20 kilométeres út megtétele után visszatérve a köveknél pihentek meg, és állítólag feltűnően gyorsan visszanyerték erejüket. Ez a tapasztalat vezethetett oda, hogy a helyet különleges erővel ruházták fel. Mivel Bükkszentkeresztet (korábbi nevén Újhutát) csak a 18. században, 1755-ben alapították az üveggyártás céljából, a legenda valószínűleg újkori eredetű, és a helyi közösség tapasztalatai formálták.

A hagyományt azóta is ápolják: a kövekhez virágokat, mécseseket helyeznek a hálás látogatók, és az Ősmagyar Táltos Egyház, valamint más csoportok is szakrális jelentőséget tulajdonítanak a helynek. 2013-ban egy kis kápolnát is emeltek a kövek mellé, Böjte Csaba ferences szerzetes szentelte fel, tovább erősítve a spirituális jelleget.

Gyógyító Kövek, milyen bajokra ajánlott?

A néphagyomány szerint a kövek különböző betegségekre nyújtanak enyhülést, attól függően, hogy melyik szikláról van szó. Bár pontos „térkép” nem áll rendelkezésre, a szóbeszéd alapján az alábbi problémákra tartják hatásosnak:

Női problémák és meddőség

A Boldogasszony-kő különösen a termékenységgel kapcsolatos hiedelmek középpontjában áll.

Asztma és léguti betegségek

A tiszta, magaslati levegő és a kövekhez kötött energia kombinációját sokan ajánlják légzési nehézségekre.

Idegi kimerültség és stressz

A hely nyugtató hatását gyakran emlegetik, egyesek bizsergést vagy energiát éreznek a kövek közelében.

Fáradtság és kimerültség

A búcsújárók gyors regenerálódása alapján általános erőnlét-javító hatást is tulajdonítanak nekik.

Bükkszentkereszt, Kis-Dél kilátó

Egy nagyobb séta után (lényegében átsétáltunk a falu másik végébe, és egy kicsit azon is túl), megérkeztünk a Kis-Dél kilátóhoz.

A kilátó fából készült, és 2014-ben adták át a nagyközönségnek. Az építményt Palácsik Sándor, Palácsik Csaba és Palácsik Gábor készítették, akiknek nevei a kilátó egyik mestergerendájába vannak bevésve. A faanyagot a Bükk erdejéből szerezték be: a szerkezet vörösfenyőből, a járófelület pedig tölgyfából készült. A betonalapot és a vasmunkát a helyi hivatal emberei készítették Palácsik Béla és Galuska Béla irányításával. A kilátó helyét a település polgármestere és a közbirtokossági elnökség választotta ki, nem minden vita nélkül, mivel a pontos elhelyezés fontos szempont volt a panoráma és az elérhetőség szempontjából.

Bükkszentkereszt, Kis-Dél kilátó elött állva

Körülbelül 8 méter magas a szerkezete, de a hegy természetes magassága miatt így is lenyűgöző kilátást biztosít. A torony fedett, így esős időben is használható, és kis faasztalok, padok találhatók mellette, ahol a kirándulók megpihenhetnek.

A Kis-Dél kilátóból tiszta időben páratlan látvány tárul a látogatók elé. Délkeletre a Bükk hullámzó hegyvonulatai, a Szinva-völgy és a Lusta-völgy látható, míg északnyugati irányban, jó időjárási körülmények között akár a Magas-Tátra vonulatai is feltűnhetnek a horizonton, mintegy 100-120 kilométer távolságban.

Bükkszentkereszt, panoráma a Kis-Dél kilátóból

Bükkszentkereszt - Gyuri bácsi gyógynövénykertje

Utolsó előtti betervezett programunk. Az első gyógynövénykert Bükkszentkereszt határában az ezredfordulón, a 2000-es évek elején jött létre azzal a céllal, hogy megőrizze és bemutassa a lassan feledésbe merülő népi gyógyászat növényeit. Szabó Gyuri bácsi, aki évtizedek óta gyűjti és kutatja a gyógynövényeket, a családi hagyományokat követve – nagymamájától és annak felmenőitől örökölt tudására építve – hozta létre ezt a kezdeményezést. Az eredeti kert hamar kinőtte magát a nagy érdeklődés miatt, így 2020-ban megnyílt egy új, modernebb és tágasabb kert, amelyet lánya, Lopes-Szabó Zsuzsa álmodott meg. Az új kert célja nemcsak a hagyományőrzés, hanem az oktatás és a látogatók kényelmének biztosítása is.

A kert különlegessége, hogy alaprajza egy hárslevél szív alakú formáját követi, amit madártávlatból lehet a legjobban megcsodálni. A hárslevél nem véletlen választás: a hárs a szeretet szimbóluma, emellett fontos gyógynövény, amelynek virágát például nátha és láz ellen használják. Az ösvények a levél erezetét mintázzák, így a séta közben a természet és a funkcionalitás harmóniája érvényesül. A kertben több mint 150-féle gyógynövény található, összesen mintegy 21 000 példány, gondosan elrendezett ágyásokban.

A kert szezonálisan, általában májustól november végéig tart nyitva, naponta 9:00 és 17:00 között. A belépőjegyek a fogadóépületben vásárolhatók, és bankkártyás vagy SZÉP-kártyás fizetésre is van lehetőség. Októberben a látogatás ingyenes, novemberben pedig szombatonként külön őszi túrákra várják az érdeklődőket. Vezetett kertlátogatásra előzetes online jelentkezés szükséges, amit a Györgytea hivatalos honlapján lehet megtenni, az 1 napos gyógynövényismereti túrák keretében.

Privát Fogadó Étterem

Utolsó programpont. Ennyi elég is volt egy napra, igény volt már egy komolyabb étkezésre. Privát Fogadó Étterem.

cimkék:

kultúra , múzeum , panoráma , történelem

← Lillafüred - Programok, kirándulások, harmadik nap Milánó - Villámlátogatás, első nap →