Irány Boccadasse!
Napi városnéző kirándulásunk kezdőpontja Genova főterere a Piazza de Ferrari. A tér Genova szívében található, látványában lenyűgöző, a város kulturális és politikai életének központja. Kora reggeltől késő estig élénk forgataggal várja az ide látogatókat. A tér közepén magasodik a monumentális Brunói Szökőkút, amelynek vízsugarai és bronz szobrai gyönyörű látványt nyújtanak, különösen napfényben ragyogva. Körülötte impozáns épületek, mint a Teatro Carlo Felice operaház és a Palazzo della Regione Liguria található, amelyek a város gazdag történelmét és építészeti sokszínűségét tükrözik. A tér ideális kiindulópont a Via XX Settembre bevásárlóutcához vagy az óváros szűk utcáinak felfedezéséhez, miközben kávézók és utcai előadók teszik hangulatossá a környéket. Legkönnyebben metróval tudsz ide eljutni.
Mielött elindultunk volna Boccadasse felé, a főtéren az Opera Carlo Felice Genova épülete mögött található a Galleria Giuseppe Mazzini vásárcsarnok, ezt gyorsan megnéztük. Nekem leginkább a milánói Galleria Vittorio Emanuele II bevásárlóközpontra hasonlított, de ez kisebb és kevésbé látványos. A Piazza de Ferrari térről indul a Via XX Settembre utca, ami Genova egyik leghíresebb bevásárló utcája rengeteg üzlettel. Magát az utcát nézelődés és vásárlás szempontjából már előző nap lejártuk, és a MOG-ban ebédeltünk, így most csak egyszerűen végigsétáltunk itt a Piazza della Vittoriaig. A parkban látható az Arco della Vittoria emlékmű amiről a következőket tudtuk meg.
Az első világháborúban elesett genovai katonák tiszteletére emelték, és 1931. május 31-én avatták fel. Marcello Piacentini építész és Arturo Dazzi szobrász tervei alapján készült, klasszikus római és 16. századi építészeti elemeket ötvözve, így monumentális és diadalmas megjelenést kapott. Az ív egy félköríves rámpánál áll, két oldalsó ajtóval ami egy kriptához vezet. A szentélyben a győzelmet, a békét és családot szimbolizáló szobrok, valamint a elesettek nevei találhatók.
Az emlékmű megtekintése után az „ss1” jelű főúton haladtunk a tengerpartig. Itt kezdődik a Corso Guglielmo Marconi sétány, ez még nem különösebben látványos szakasza a partnak, de pár száz méter után átérve a Corso Italia sétányra már bőven van érdekes és szemet gyönyörködtető látnivaló. Jobbról a tenger balról impzáns épületek. A Corso Italia sétányon haladva egészen Boccadasséig elsétálhatsz. A sétány jellemzése:
A Corso Italia Genova egyik legismertebb tengerparti sétánya, amely a Boccadasse halászfalutól a Sant’Ilario negyedig húzódik, lenyűgöző kilátást kínálva a Ligur-tengerre. A sétány 2,5 kilométeres hosszán pálmafák, elegáns villák és modern éttermek sorakoznak, tökéletes hely egy nyugodt sétára vagy kerékpározásra a tengerparti szellőben. A turisták és helyiek egyaránt szeretik a strandokat, mint pl. a Bagni St. nazaro, valamint a friss tengeri ételeket kínáló éttermeket, amelyek autentikus genovai hangulatot teremtenek. A sétányon több egyszerű büfé és fagyizók is várják a vendégeket.
Boccadasse
Általában sokan vannak itt, ebédidő környékén már az élvezhetőség határát súrolóan nagy a tömeg, hogy bejussunk egy étterembe és normálisan leüljön az ember, ehez kell egy adag szerencse is. Kicsit beljebb a városban ebédeltünk, ott meg alig voltak. Ebéd után sétáltunk a városban majd visszamentünk a partra, hátha nincs az a nagy tömeg már (nem volt), tudtunk fényképezni, szemlélődni nyudogtan.
Boccadasse megközelítése. Vagy a fentebb leírt módon gyalogosan, illetve tömegközlekedésel is lehetséges. Számtalan utazást segítő applikáció, alkalmazás létezik, a google térkép utazástervezője jól használható. Pl. metróval a belvárosból a Brignole vasútállomásig és onnan a 31-es busszal utazva egyszerűen eljuthaszt Boccadasséra. A busz itt áll meg. Genova belvárosába ugyan ezen a útvonalon sétáltunk vissza, késő délután volt már ekkor. A kedvenc éttermünkben vacsoráztunk a Porto Antico területén található Rossopromodoro vendéglátóhelyen, 5 sajtos pizzát.
A Pizza de Ferrari - Boccadasse városnéző séta térképe
A google térkép szerint a gyalogos útvonal menetideje 1 óra 8 perc, sokat nézelődtünk, hiszen ezért mentünk gyalog, így legalább 3 óra volt az út. Visszafelé már gyorsabban haladtunk.