Lillafüred - kirándulások, programok, első nap

Több napos programot terveztünk Lillafüredre. A szállásunk Miskolcon volt, első nap a LAEV (Lillafüredi Állami Erdei Vasút) menetrend szerinti járatával utaztunk. A kisvasútra a Miskolc, Dorottya utcai végállomásán szálltunk fel, idáig a belvárosából villamossal jöttünk ki. 

Első program, szervezett séta, sajnos már nem találtam meg a neten a sétákat népszerüsítő oldalt. A kisvasút állomásépületében volt a találkozóhely nem sokkal a vonat érkezése utánra meghirdetve. Meglepődve tapasztaltam, viszonylag sok ember összejött. Körbejártuk a Palotaszállót, eközben meghalgattuk nem csak a Palotaszálló, hanem Lillafüred történetét is. A függőkertek szintjein lesétálva, minden szinten egy egy újabb történetet meghallgatva jutottunk el a vízesésig, majd az Anna mésztufabarlangig. Felsőhámor utcáin vezetett tovább az utunk, a település történetével ismerkedtünk. Megnéztük, kívülről a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Kohászati Múzeum épületét, a Miskolci Szent Flórián és Magyarok Nagyasszonya templomot, belülről is. Érintettük a felsőhámori temetőt, ott van Herman Ottó síremléke. A séta a Hámori Sziklamászó Parknál ért véget, kb 2 óra hosszúságú volt.

A séta után visszamentünk az Anna barlanghoz, hogy megnézzük. Óránkét indulnak a túrák, megvettük a jegyünket, de volt még egy kis időnk nézelődni és utána nézni, pontosan mi is ez az Anna barlang, miért különleges.

• Szingenetikus keletkezés. A legtöbb barlang másodlagos módon, utólagos vízoldással vagy mechanikai hatásokkal alakul ki már meglévő kőzetben. Ezzel szemben az Anna-barlang elsődleges barlang, amely a mésztufa lerakódásával párhuzamosan formálódott. Ez a folyamat világszerte ritka, és csak kevés hasonló barlang ismert a Földön.
• Mésztufa alapanyag. A barlang nem a megszokott tengeri eredetű mészkőben, hanem édesvízi mésztufában jött létre, ami eleve szokatlan. A mésztufa porózus, lyukacsos szerkezete és világos színe, valamint a benne megőrzött növényi fosszíliák egyedülálló látványt nyújtanak.
• Növényi maradványok megőrzése. A barlang falait és mennyezetét borító mészkéreggel bevont mohafüggönyök, gyökerek, levelek és ágak lenyomatai páratlanul szép és részletgazdag képződményeket alkotnak. Ezek a fosszíliák évezredek növényvilágát őrzik meg, szinte művészi formában.

• Ritkán látogatható típus. A mésztufabarlangok általában nem alkalmasak tömegturizmusra, mert szerkezetük sérülékeny, és sok helyen külön engedély szükséges a megtekintésükhöz. Az Anna-barlang azonban kiépített, villanyvilágítással ellátott, és vezetett túrák keretében látogatható, ami a világon csupán néhány hasonló barlang esetében igaz. Gyakran említik, hogy a Földön mindössze hat hasonló, nyilvánosan megtekinthető mésztufabarlang létezik, bár ez a szám vitatható, hiszen más országokban is találhatók kisebb példák.
• És végül egy helyi jelentőségű különlegesség. A barlang lezárt részén fakadó Anna-forrás Miskolc ivóvízellátásának fontos részét biztosítja, ami további gyakorlati értéket ad a természeti képződménynek.

Barlang után barlang. Az Anna barlangtól kiindulva több tájékoztató tábla is jelzi, merre kell menni a Szeleta-barlanghoz. Izgalmas kirándulásnak ígérkezett felkeresi az ősemberek egykori lakóhelyét. Több mint 100.000 évig volt lakott a barlang, bár nem folyamatosan. de időről időre megfordultak itt őseink. Ezen gondolatokkal indultunk meg az uticélunk felé. Néhány mondat a barlang történetéről:

• A Szeleta-barlang a Bükk-hegységben, Lillafüred felett, a Szeleta-tetőn található, triász mészkőben alakult ki, 115 méter hosszú, és a jégkorszaki fagyaprózódás formálta monumentális csarnokát.
• Több mint 130 ezer évvel ezelőtt jelentek meg az első emberi nyomok a barlangban, Neander-völgyi emberekhez köthetően, vadászati és menedékhelyként.

• 40-50 ezer évvel ezelőtt a barlang a Szeleta-kultúra központja volt, amelyet a Neander-völgyi és korai modern ember átmeneti korszakához kötnek, jellegzetes babérlevél alakú kőeszközökkel.
• A felső paleolitikum idején, 22-20 ezer évvel ezelőtt, az utolsó eljegesedés csúcspontján még használták a barlangot, főként időszakos vadásztáborként.
• A holocénben (12 ezer évtől) már csak alkalmi látogatások nyomai lelhetők fel, például neolitikus csiszolt kőeszközök és cserépedények töredékei.
• 1906-ban Kadić Ottokár vezetésével kezdődött meg a barlang szisztematikus régészeti kutatása, Herman Ottó kezdeményezésére, megalapozva a magyar ősemberkutatást.
• Ma fokozottan védett természeti és régészeti emlék, szabadon látogatható a Szinva tanösvény részeként, kilátással a Szinva-völgyre.

A Szeleta-barlang felkeresése után már igény volt egy komolyabb étkezésre, erre a célra a Palotaszálló Mátyás éttermét néztük ki. Tökéletes választás volt, azonban van néhány fostos tudnivaló, ha Te is szeretnél itt étkezni.

• Középkori hangulatú, a la carte étterem, amelynek színes, ólomberakásos ablakai a régi Nagy-Magyarország városainak építményeit ábrázolják. Ősztől tavaszig üzemel, és a kínálatában hazai, regionális és nemzetközi fogások szerepelnek.
• Ez az étterem nyitva áll a betérő vendégek előtt is, nem kizárólag a szálloda lakóinak van fenntartva. A szezonális működés miatt (ősztől tavaszig) érdemes előre ellenőrizni a nyitvatartást. Alkalmas egy különleges ebédre vagy vacsorára a Palotaszállóban anélkül, hogy ott szállnánk meg.

A miskolci szállásunkra menetrend szerint közlekedő autóbusszal utaztunk vissza. Az 5 és 15 viszonylatszámú autóbuszok közlekednek erre.