A Szent Mihály kápolna története
A pálosok egy magyar alapítású katolikus szerzetesrend, hivatalos nevén Szent Pál első remete szerzeteseinek rendje. Kinizsi Pál és Magyar Balázs több okból alapították a nagyvázsonyi Szent Mihály pálos kolostort 1483-ban. 1483 az átadás éve volt, a kolostor tervezése és építése már az 1470-es években megkezdődhetett.
Az alapítók elsődleges célja az volt, hogy a kolostor szolgáljon családi temetkezőhelyként, Kinizsi Pált valóban ide temették 1494-ben. További cél, az alapítólevélben kifejezetten említik, hogy „az ő és szüleik üdvösségére” létesítették a templomot és rendházat, továbbá, a kolostoralapítás növelte Kinizsi és Magyar Balázs társadalmi rangját és tekintélyét. A kolostor emellett jelentős művelődéstörténeti szerepet töltött be, több kódex készült itt.
A kápolna stílusa, késő gótikus, és az alábbi méretekkel rendelkezett: 31 méter hosszú, 8 méter széles szentély, 9,5 méter széles hajó.
Nem működhetett sokáig, 1543-ban a szerzetesek elmenekültek a török veszély miatt. 1552-ben az épületeket felrobbantották, mert attól tartottak, hogy azt erődítménnyé alakítják át. Egyes források szerint a magyarok, más források szerint a törökök robbantották fel. Köveit részben a vázsonyi vár 16-17. századi építkezéseihez, részben a 18. századi falu házainak építéséhez használták fel.
A pálosok címerében a következő elemek találhatók, pálmafa,holló, két oroszlán. Ezek az elemek Remete Szent Pál életére utalnak, aki a rend névadója és védőszentje.
Nagyvázsony - Szent Mihály kápolna képgaléria
Nagyvázsonyi Szent Mihály kápolna - youtube
Ebben a videóban megismerheted a Szent Mihály kápolna rövid történetét, megtekintheted a romokat. A modern technológia segítségével 3D-ben újra megelevenedik ez a pompás épületegyüttes.
A Pálosok napjainkban
A Pálos rend napjainkban is aktívan működő, magyar alapítású katolikus szerzetesrend, amely jelentős szerepet játszik mind Magyarország, mind a világ más országainak vallási életében. A Magyar alapítás ellenére a szerzetesrend jelenlegi központja Częstochowa, Lengyelország (Jasna Góra kolostor).
Magyarországon napjainkban négy kolostorban élnek pálos szerzetesek:
-
Pécs
-
Pálosszentkút
-
Budapest (Sziklatemplom)
-
Márianosztra
Ezek közül a legismertebb a Magyarok Nagyasszonya-sziklatemplom a Gellért-hegy lábánál, bár azt nem mindenki tudja, hogy itt Pálos szerzetesek élnek és dolgoznak.
A sziklatemplom építését 1931-ben fejezték be, Lux Kálmán tervei alapján készült. Két részből áll, a felső természetes barlangból és az alsó mesterséges sziklaüregből. 1934-ben egy neoromán stílusú kolostor építettek hozzá, ide tértek vissza a pálosok 150 év száműzetés után. 1951-ben a kommunista rezsim a magyar szerzetesrendi ágat feloszlatta, a templom vagyonát elkobozta és tárgyait megsemmisítette. A templom bejáratát betonfallal eltorlaszolták.
1989-ben újra megnyitották a templomot, ami azóta újra aktív egyházi szolgálat helyszíne és turisztikai látványosság is.
A Pálos Kereszt
A Pálos kereszt a Magyar Pálos Rend szimbóluma, amely gazdag jelentéstartalommal bír és a rend történetét, spiritualitását tükrözi. A keresztet sokféleképpen jelenítik meg, ezek elemei, és azok szimbolikája a következőket fejezi ki:
- A kereszt aljától felcsapó lángok Boldog Özséb látomására utalnak, amikor az erdőben sok apró lángot látott egybeolvadni.
- Pálos címer. A lángok az ősi Pálos címert ölelik körül, amelynek 3 fő eleme van. A pálmafa, ez Remete Szent Pál táplálékát és ruházatát jelképezi. Az oroszlánok, Remete Szent Pál sírját kiásó oroszlánokat szimbolizálják. A holló, csőrében kenyérrel, utalva arra, ahogy Isten gondoskodott Remete Szent Pálról.
- A három fénykereszt a hármas barlangot jelképezi, ahol Boldog Özséb megkezdte szerzetesi életét.
- A csillagok. A nyolcágú arany csillag Jézus Krisztust szimbolizálja. A hétágú ezüst csillag Szűz Máriát jelképezi.
- A geometriai szimbólumok. Az élére állított négyszög a Teremtő Istent szimbolizálja. A hosszúkás nyílás a „Semmit” jelképezi, amiből Isten teremtett. A díszített terület, a megteremtett világmindenséget ábrázolja.
A Pálos keresztet modern formájában 2000. szeptember 23-án állították fel először Pilisszántón, a régi temetőben, Boldog Özséb feltételezett sírja mellett. Tervezője Rostás László építészmérnök volt, a fafaragást Szegedi Miklós, a zománcképet pedig Nagy Judit iparművész készítette.
Nagyvázsonyi Szent Mihály kápolna - tervezd meg a látogatást!
Nyitvatartási idő
A nyitvatartás 0-24, szabadon álló épületrom, a látogathatóságot leginkább az időjárás befolyásolja
Mennyi ideig tart egy átlagos látogatás?
Egy átlagos látogatás körülbelül 0.5-1,5 órát vesz igénybe, attól függően, hogy mennyi időt szeretnél eltölteni a rom szemlélésével, körbejárásával, tájékoztató táblák elolvasásával.
Van belépődíj?
Nincs.
Tömegközlekedés
A rom az erdőben van, közvetlenül csak gyalogosan közelíthető meg. A nagyvázsonyi Kinizsi-vár látogatásával érdemes összekötni a rom felkeresését.