Tokaj - Világörökségi Bormúzeum
Merülj el a Tokaji borvidék gazdag történelmében és kultúrájában, ahol a borászat művészete életre kel.
Tokaj - A Világörökségi Bormúzeum története
A Világörökségi Bormúzeumnak otthont adó egykori serház 1790 körül épült, amit egy korabeli várostérkép is igazol. Az épület a magyar királyi kincstár tulajdonában állt, alsó szintjén a sernevelő helyiségekkel, amelyeket egy boltozatos csatorna kötött össze a Bodroggal. Az emeleten a serfőzde munkásai és a kincstári alkalmazottak lakhattak.
A 18-19. században Tokaj-Hegyalján jelentős zsidó közösség telepedett le, akik a borkereskedelem révén gazdasági befolyásra tettek szert. Ennek eredményeként a serház 1874-ben a helyi izraelita hitközség tulajdonába került, ahol iskola és rituális fürdő működött. Az épületben lakott több hitközségi vezető is, az épületet az 1930-as években bővítették. Az iskolát a II Világháború után államosították, később lakásokat alakítottak ki benne, míg a fürdő helyén kerámiaműhely működött.
Az épület hosszú hanyatlás után felújítást kapott, és 2015 óta Világörökségi Bormúzeumként üzemel. A kiállítás a Tokaj-hegyaljai borvidék mellett kilenc európai világörökségi borvidéket is bemutat, interaktív eszközökkel és az összes teremben megtalálható elektronikus tárlatvezetőkkel kiegészítve.
Világörökségi Bormúzeum - állandó kiállítások
Borászat és klímaváltozás
A „Game On!” projekt célja, hogy játékos eszközökkel aktivizálja a fiatalokat a klímaváltozás elleni küzdelemben. A projekt a biodiverzitás megőrzésére, a klímaalkalmazkodásra és a klímaigazságosságra összpontosít, és különböző játékokat, valamint tevékenységeket kínál a tudatosság növelésére és a cselekvésre való ösztönzésre.
A Világörökségi Bormúzeum
A tokaji Bormúzeum modern technológiával, interaktív módon mutatja be a világörökségi borvidékek, köztük a tokaji borvidék hagyományait és borait. Illattéka, fűszertár és borpatika is segíti a látogatókat a felfedezésben.
Európai borok, európai utasok
A múzeum bemutatja Európa borvidékeinek sokszínűségét, a táj, a szőlőfajták, az épített örökség és a kulturális értékek kapcsolatát a borral. Két fő tematikus egységben Dél- és Közép-Európa borvidékei kerülnek bemutatásra.
Kádármesterség tudománya
A hordó nemcsak a bortárolás eszköze volt, hanem ízt és aromát is kölcsönzött a bornak. A dongákat tölgyfából készítették, kézzel faragták és szárították, majd abroncsokba állították és tűz fölött összehúzták. A bodnárok kéziszerszámai évszázadokon át változatlanok voltak, a gyaluk megjelenése jelentette az első komoly újítást.
Legendák terme
A teremben megismerhetők a Tokajhoz kötődő jelentős személyek, akiknek szobrai a szomszédos Zsinagóga udvarán kialakított szoborparkban kaptak helyet. A teremben az 1867-es Tokaj-Hegyaljai Album eredeti példánya is megtekinthető.
A Tokaji legendák
Több legenda is létezik, egy kiragadott példa: A tokaji aranyvessző legendája Mátyás király udvarából ered, miszerint a tokaji szőlő aranyszemcséket termel. Bár a legenda 1779-ben megdőlt, a tokaji vessző híre megmaradt, és a világ számos pontján kísérleteztek meghonosításával.
A gönci hordó története
A gönci hordó zempléni tölgyfából készült, melynek magas csersavtartalma kedvező hatással van a bor érésére. A 19. századra 135,75 literesre csökkent mérete, és ma is ebben érlelik a tokaji borokat.
Illatéka, Fűszertár, Borpatika
A borvidék látogatása nem csak az ízek, hanem az illatok élményét is nyújtja. Az Illatéka teremben a látogatók 40 illatminta segítségével fedezhetik fel a Tokaj-Hegyaljához kapcsolódó illatokat, ezzel a látás és hallás után az orrukat is próbára téve.
Mesél a szőlő
Hegyalján a szőlőmunkák március 12-én kezdődtek, és október 28-án fejeződtek be. A földet kétágú kapával művelték, a tőkéket bújtatással pótolták. A metszéshez baltás metszőkést, majd ollót használtak. A szüret és az aszúválogatás női munka volt, a hordást férfiak végezték. A szőlőt taposással dolgozták fel, majd a 19. század végén préseket vezettek be.A filoxéravész 1885-ben pusztította el a szőlők nagy részét, de harminc év alatt újratelepítették a borvidéket amerikai alanyokra oltva a szőlőt.
A Tokaji Borvidék
A 16. században a Mátraalja, a Bükkalja és a Zemplén borvidékei megelőzték Tokaj-hegyalját. A tokaji aszú a 16. században vált híressé, a 17. századra Tokaj-Hegyalja a hazai aszúkészítés központja lett. A 18. századra az ország legsűrűbben lakott borvidéke lett, a 19. századra pedig 32 települést foglalt magába. A borvidéken a furmint, hárslevelű és sárgamuskotály a legelterjedtebb szőlőfajták. A tokaji borok minőségi sorrendje: asztali bor, szamorodni, aszú, eszencia.
Világörökségi Bormúzeum - youtube
Képek a Kiállításokról
Tervezd meg a látogatást
Nyitvatartási idő
Az éppen aktuális nyitvatartást itt lehet megtekinteni.
Mennyi ideig tart egy átlagos látogatás?
Egy átlagos látogatás körülbelül 2 órát vesz igénybe, attól függően, hogy mennyi időt szeretnél eltölteni a kiállítások megtekintésével.
Van belépődíj a múzeumba?
Igen, az aktuális díjakról itt lehet tájékozódni.
Tömegközlekedés, a múzeum a google térképen
Ha vonattal érkezel, a vasútállomástól kb. 30 perc séta a múzeum. Mi vonattal mentünk és a várost is megnéztük, tehát sétáltunk. A múzeumhoz legközelebbi Volánbusz megállók, Mosolygó u.1. vagy Serház u.38., attól függően, merről érkezel. A múzeum a google térképen.