Genova, Castelletto-Granarolo
Egynapos városnéző kirándulás Genovában. A Castelletto-Granarolo a napi program két kiemelt célpontja. Fontos megjegyeznem, a Castelletto és a Granarolo is Genova város különböző területei. A Palazzo San Giorgio közelében lévő szállásunkról gyalog indultunk el a Piazza de Ferrari térre. Mehettünk volna metróval is, de szerettünk végigsétálni a parti árkádok alatt és a Via San Lorenzon, érezni és élvezni a belváros nyüzsgő forgatagát. A Piazza de Ferrari tértől a Via Roma – Via XXV Aprile – Piazza delle Fontane Marose útvonalon jutottunk el a Via Garibaldi utcáig, első célpontunkig. Mit kell tudni erről az utcáról?
Ezen a Castelletto-Granarolo kiránduláson nem terveztük megnézni egyik múzeumot sem. Magunkat ismerve 1 múzeumra ráment volna délelött, utána ebéd, oda a városnézés. Amennyire a lehetőségek engedték, bementünk mindegyik épületbe és megcsodáltuk szépségüket.
A Via Garibaldi utca végén jobb kéz felől van egy lépcső, úgy gondoltuk ezen a lépcsőn kell felmenni a lifthez, ami felvisz a Castelletto városrészbe, a google térkép is errefelé mutatta, el is indultunk, de lift sehol. Egyik épület sem nézett ki úgy, és a terep sem, ahonnan egy lift mehetne felfelé a Castellettohoz. Vissza a lépcső aljába töprengeni. Megoldás, nem kell felmenni a lépcsőn, nézz be a lépcső alá, onnan indul egy folyosó? alagút? vagy nevezzük bárminek amin keresztül besétálsz a hegy gyomrába és ott lesz a lift! Genova így működik, ahol lift van de nem látod alagutat keress, némelyik nem is az utcáról indul , be kell menned egy épületbe és ott lesz.
Ezeket a lifteket a genovai közlekedési vállalat üzemelteti, a használatához buszjegy kell, vagy napi jegy, bérlet, a lényeg, fizetős. A liftek többségénél van jegykiadó automata , és ne feljtsd el érvényesíteni a jegyedet. Ennél a liftnél egy a hegy gyomrában futó nagyforgalmú úton is át kell kelned, van zebra és közlekedési lámpa, elsőre furcsa volt ez az egész, de nagyon élveztük, és ha tehettük, erre jöttünk máskor is.
Castelletto Genova egyik városrésze, egy dombokra épült, festői negyed, amely a város központja felett helyezkedik el. Népszerű a panorámás kilátópontjairól, különösen a Belvedere Castelletto kilátópontról, ahonnan lenyűgöző látvány nyílik Genova óvárosára és a kikötőre. Innen jól látható egy közeli, szintén ikonikus kilátópont a Villetta Di Negro park. A szűk utcák, elegáns villák és zöld kertek autentikus hangulatot kölcsönöznek a területnek. Maga a városrész elég nagy területen fekszik, mi csak a kilátóponthoz jöttünk fel és a környező utcákat jártuk be. Ezt a panorámát nem lehet megunni, csodálatos ez a város. Sokáig nézelődtünk és sok fénykép készült itt.
A séta további útvonala Belvedere – Tito Rosina Park – DISTAV Orto Botanico fűvészkert – D’Albertis Castle .
A Tito Rosina Park Genova Castelletto és Carmine negyedei között fekszik, a Corso Carbonara mentén, és egy tágas, tardo-romantikus stílusú zöld terület, amely a 19-20. század fordulójának kertépítészeti hagyományait idézi. A parkban gondozott virágágyások, magas fák, kőszegélyes ösvények és egy játszótér kínál kellemes kikapcsolódást családoknak és látogatóknak. A 2020-ban felújított park modern vízelvezető rendszerrel és szabadtéri tanteremmel is rendelkezik, amely a közeli Don Milani-Colombo iskola diákjainak szolgál. A park ideális hely egy nyugodt sétához, miközben Genova dombos városrészének hangulatát és történelmi varázsát élvezhetjük.
A DISTAV Orto Botanico, vagyis a Genovai Egyetem Botanikus Kertje Genova szívében, a Corso Dogali-n található. 1803-ban alapították, ma mintegy 4000 növényfajjal büszkélkedhet. A kert hat üvegházában különleges gyűjtemények, például trópusi növények, páfrányok, orchideák és pozsgások találhatók, amelyek a biodiverzitás szépségét mutatják be. A belépés ingyenes a nyitvatartásról a kert honlapján tudsz tájékozódni. A teraszokról innen is fantasztikus a városi panoráma.
A városnéző séta ezen szakasza a D’Albertis Castle impozáns épületénél ért véget, az alaposabb megtekintést egy másik napra terveztük be. Pár szó a kastélyról. A genovai D’Albertis Kastély, egy lenyűgöző neogótikus épület a Montegalletto-dombon, ma a Világkultúrák Múzeumának ad otthont, bemutatva Enrico Alberto D’Albertis kapitány egzotikus gyűjteményeit. A kastély panorámás kertjéből csodálatos kilátás nyílik Genovára és a Ligur-tengerre, így kihagyhatatlan célpont a történelem és kultúra szerelmeseinek.
Innen egy igazán különleges közlekedési eszközzel utaztunk tovább. Egy lift és egy sikló keveréke. Nagy szerencsénk volt, éppen akkor mikor odaértünk más nem utazott vele, így senkit nem zavart izgatottságunk és ámuldozásunk.
Castelletto-Granarolo kirándulás technikai érdekessége
Elképesztő. Még utaztunk vele néhány alkalommal genovai ott tartózkodásunk alatt. Késői ebédre beültünk az E Prie de Mä nevű étterembe, majd egy újabb különleges közlekedési eszközzel ismerkedtünk meg.
Castelletto-Granarolo, fókuszban a panoráma
A Principe vasútállomás mellől indul ez a fogaskerekű vasút a Principe-Granarolo Rack. Hivatalos nevén Ferrovia Principe-Granarolo, Genova egyik különleges közlekedési eszköze, a vonal 1901-ben nyílt meg, összekötve a Piazza Principe pályaudvart a Granarolo-domb tetejével. A 1,1 km hosszú, 194 méteres szintkülönbséget áthidaló vonal fogasléces technológiával működik, lehetővé téve a meredek emelkedők leküzdését. A szerelvények kb.40-60 percenként közlekednek, a menetidő 15 perc, és Genova tömegközlekedési jegyeivel használható. Az utazás során végig csodálhatjuk egyre magasabbról Genova panorámáját.
A genovai lakók számára ez egy mindenapi használatban lévő közlekedési eszköz, a turistáknak látványosság, elég sok ember összejött a végállomáson mikor ott voltunk. Arra gondoltam, nem fog mindenki beférni, de bezsúfolódtunk. Nem volt komfortos nevezhető így az utazás, de a megállókban egyre többen szálltak ki, a végállomás felé már ülehelyünk is lett. A jármű amivel utaztunk igazi matuzsálem, az utastérben elhelyezett tábla szerint 1932-ben készült.
Granarolo bemutatása. Granarolo egy dombtetőn fekvő csendes lakónegyed. A város feletti elhelyezkedésnek köszönhetően lenyűgöző a kilátás a Ligur-tengerre és Genova óvárosára. A Principe–Granarolo fogaskerekű vasúttal könnyen megközelíthető, amely a Piazza Principe pályaudvartól indul, és 15 perc alatt ér fel a dombra. A környék szűk utcái, hagyományos olasz házai és nyugodt hangulata tökéletes kontrasztot nyújt a nyüzsgő belvárossal szemben. A dombvidéki elhelyezkedés és a zöld környezet sétákra és pihenésre csábít.
A fogaskerekű végállomásától tovább sétáltunk felfelé. Megnéztük kívülről, mert zárva volt, a Chiesa Santa Maria Assunta di Granarolo templomot. Egy helyi lakos lelkesen invitált minket, volt ott egy zöld szinű utcai ívókút, igyunk a vízből, mert csodatévő ereje van, szomjúságon biztosan segít. A csatolt videoban van pár képkocka a kútról, ez valami helyi legenda lehet, kerestem a neten információt, de nem bukkantam csodatevő erejű forrásra vagy kútra ami a Granarolon lenne. A házak között viszont találtunk egy természetes kilátó teraszt, ahonnan Genovát csodáltuk. Így végképp ez lett a nap mottója, fókuszban a panoráma!
Kora este volt már, mikor lejöttünk a Granaroloról. A Principétől metróval elmentünk a Piazza San Giorgio állomásig a továbbiakban szokásos esti programunkat csináltuk, kisétáltunk a Porto Antico területére. Van ott egy szolgáltató ház, a Palazzina Millo, üzletekkel, éttermekkel, nagy EATALY tábla van az épület homlokzatán, többek között. Felmentünk lifttel a harmadik emeletre, és mint kiderült, egy remek élelmiszer üzlet is van itt. Sok sok helyi finomságot árulnak, pestók, oliva olajok, sajtok, tészták, borok, szardíniai bottarga, nagyon izléses az üzlet berendezése. Vásárlás után kisétáltunk a partra és megint a kedvenc éttermünkben kötöttünk ki, a Rossopromodoroban. Így zajlott le a Castelletto-Granarolo városnéző kirándulásunk Genovában.
